Állok ma (erős túlzással) reggel a buszmegállóban, be akarok jönni dolgozni - kivételesen nem utolsó pillanatban. Ismeretlenek és csak kicsit ismerős szomszédok suhannak el mellettem az úton, autóval (két éve - lassan három- lakunk itt, a város szélén, s én arcokat még csak-csak, de autókat nem szoktam felismerni :) )
Aztán megáll egy meggyszínű áramvonalas autó, egy fiatalember gombnyomással lehúzza az anyósülés felőli ablakot - ahol én állok, és kedvesen kiszól, hogy ebben a rendkívüli időszakban nincs buszjárat.
Megköszönöm, hogy szólt, aztán továbbhajt.
Amikor láttam, hogy lassít, épp azon gondolkodtam, h idegen autójába beülnék-e, ha felajánlaná, hogy bevinne a városba (gyalog 50 perc kell a munkahelyemig, és fagypont alatt van még a hőmérséklet). Nem jutottam el addig, hogy kitaláljam a választ, mert a párbeszédünk nem ebbe az irányba kanyarodott.
Azért kicsit rosszulesett, hogy nem ajánlotta fel.
abban egyeztem ki magammal, hogy megeshet, a huszonegyedik században nagyobb udvariasságnak számít, ha valaki megóv attól, hogy hülyét csinálj magadból és olyan buszt várjál, ami nem jön. Mert tájékoztatás a buszmegállókban nincs...
ui. azért bejöttem dolgozni...hazaléptem, sapkát, kesztyűt vettem elő, garázsból ki a biciklit és betekertem. A boka zoknimat sajnos nem cseréltem le hosszabbra.
2020. március 16., hétfő
2020. március 11., szerda
Corona
-Mivel megy haza az egyetemista, ha a Koronavírus (Covid19) miatt elmaradnak az órái?
-a Koronával!
-a Koronával!
dns
Tegnap
egy kedves barátunk mesélt arról, hogy megcsináltatott egy népszerű dns-vizsgálatot, mivel kíváncsi volt rá, milyen vér csörgedezik ereiben azon kívül, amiről tud.
Eddig
semmi különös a dologban. Csakhogy ennél több információra is rákérdezett némi plusz anyagi ráfordítás árán: számomra az volt
döbbenetes,
hogy IQ, EQ, (nem hányados, de tágabb kategóriába való besorolás igen - pl átlagos, tehetséges stb) nyelvi, matematikai és egyéb képességek
sőt,
személyiségvonások (a Big5 szerint) is nagyvonalakban megtudhatók belőle.
Ennyit
a genetika és környezet személyiségünkre gyakorolt hatásáról, arányokban. (Régi vita ez, 20-80%? 50-50%? 40-60%?)
csodálatos és félelmetes
azt gondolom,
még mindig keveset tudunk a bennünk levő titkokról
mégis,
igazi, mély, jelentőségteljes önismerethez nem lehet egy köpet árán jutni.
egy kedves barátunk mesélt arról, hogy megcsináltatott egy népszerű dns-vizsgálatot, mivel kíváncsi volt rá, milyen vér csörgedezik ereiben azon kívül, amiről tud.
Eddig
semmi különös a dologban. Csakhogy ennél több információra is rákérdezett némi plusz anyagi ráfordítás árán: számomra az volt
döbbenetes,
hogy IQ, EQ, (nem hányados, de tágabb kategóriába való besorolás igen - pl átlagos, tehetséges stb) nyelvi, matematikai és egyéb képességek
sőt,
személyiségvonások (a Big5 szerint) is nagyvonalakban megtudhatók belőle.
Ennyit
a genetika és környezet személyiségünkre gyakorolt hatásáról, arányokban. (Régi vita ez, 20-80%? 50-50%? 40-60%?)
csodálatos és félelmetes
azt gondolom,
még mindig keveset tudunk a bennünk levő titkokról
mégis,
igazi, mély, jelentőségteljes önismerethez nem lehet egy köpet árán jutni.
lánynap
Bölönbe hívtak lánynapra előadást tartani, a téma az önértékelés és mások véleményének kezelése volt. Oda menni mindig jó, a szervezők (Grétiék) és a környezet miatt: A Borvizek Útja egyik állomása a helyszín, festői környezet, szabadidős központ, fürdési meg sportolási lehetőségekkel, barátságos nagy terekkel, ahol mindent meg lehet oldani: közös éneklést, körbeülést, beszélgetést, stb. (Egyszer ki kell béreljük a gyülisek egy közösségi napra, nem drága.)
Elég vegyes volt a hallgatóság, úgyhogy kihívás volt beszélni nekik: kistinik, meg akár érettségi előtt levő nagy lányok is mosolyogtak velem szemben.
Az évek múlásával -érdekes?:P- de az is változik, mi vesz el több energiát: a felkészülés, az utazás vagy az előadás...
találtam készülés közben két vagány idézetet/gondolatot, amit beépítettem az előadásba:
1.
Az Atyánál befogadásra leltünk,
A Fiú életével és áldozatával mutatta meg értékünk,
a Lélek pedig alkalmassá tesz mindarra, amit a mi dolgunk elvégezni. (Vagyok-e valaki c. könyv)
2.
Nem enegedem meg senkinek, hogy sáros cipővel mászkáljon a fejemben. (Mahatma Gandhi - szabad fordítás)
A nap végén beszélgettünk kicsit a szervezőkkel az ilyen rendezvények hasznosságáról. Azt mondtam, annakidején nekem hihetetlenül sokat adott egy ehhez hasonló konferencia. Ott hallottam először arról, hogyan lehet helyesen értékelni magunkat, hogyan viszonyuljak magamhoz és másokhoz, hogyan építhetem be a hitemből fakadó igazságokat az énképembe, s annak a napnak a hangulata, öröme, elfogadása új pályára állított. Akkor is, most is hálás vagyok azért, amit ott kaptam. S nagyon boldog lennék, ha ugyanígy beszélnének évek múltán erről a szombatról azok a lányok, akikkel együtt voltunk. :)
2020. február 25., kedd
münk es
Bibliaórán szóba került az a sajátossága az embernek, hogy önmaga körül forog. Állítólag volt egy olyan kutatás, amely a telefonbeszélgetések alatt leggyakrabban használt szavakat vizsgálta. (Nem túl) meglepően első helyezettként az ÉN szó végzett. Gondolom, angolul végezték a kutatást, és akkor kétszeresen is érthető az eredmény, mivel ők nem mellőzhetik az "I" szócskát, ha pl azt akarják mondani, hogy "azt gondolom..."
Mindegy, az a lényeg, hogy a gondolatmenetet folytatva, BZ azt mondja: "Ha a székelyek között végzik a felmérést, akkor nem az én szócska lenne a leggyakoribb, ez itt ugyanis úgy szól, hogy "jómagam" meg "münk es". valóban. :D
Mindegy, az a lényeg, hogy a gondolatmenetet folytatva, BZ azt mondja: "Ha a székelyek között végzik a felmérést, akkor nem az én szócska lenne a leggyakoribb, ez itt ugyanis úgy szól, hogy "jómagam" meg "münk es". valóban. :D
2020. február 6., csütörtök
Restart
Újra kedvem támadt a naplóíráshoz.
Ez év elején mondtam - félig viccesen, Mirjámnak,- hogy "ha én egyszer végre rávenném magam, hogy naplót írjak és rendszeresen fussak!" - jobb formában lennék, így is, úgy is.
Milyen jó, hogy a kimondott szóban erő van, és valamit mégiscsak elindít. Azóta többször motoszkált bennem, milyen jó lenne újraolvasni a Babós sztorikat, mert alig néhányra emlékszem, aztán, hogy végülis újraéleszthetném a blogom... miért is ne...
aztán a gugli véletlenül behozta egy keresésem kapcsán az azonosítómat azzal a régi fotóval ami a bloghoz kötődik a memóriámban, szóval alig egy hónap a kimondott sóhajtól, és újranyitottam a "boltom".
Ki tudja, kitavaszodik, és futni is fogok...
Ez év elején mondtam - félig viccesen, Mirjámnak,- hogy "ha én egyszer végre rávenném magam, hogy naplót írjak és rendszeresen fussak!" - jobb formában lennék, így is, úgy is.
Milyen jó, hogy a kimondott szóban erő van, és valamit mégiscsak elindít. Azóta többször motoszkált bennem, milyen jó lenne újraolvasni a Babós sztorikat, mert alig néhányra emlékszem, aztán, hogy végülis újraéleszthetném a blogom... miért is ne...
aztán a gugli véletlenül behozta egy keresésem kapcsán az azonosítómat azzal a régi fotóval ami a bloghoz kötődik a memóriámban, szóval alig egy hónap a kimondott sóhajtól, és újranyitottam a "boltom".
Ki tudja, kitavaszodik, és futni is fogok...
2013. szeptember 4., szerda
2013. március 14., csütörtök
akinek nem inge...
egy egyszerű sms története következik:
az sms tartalma:
"Tisztelt Borboly elnök úr! Nőnapi üdvözletét jobban tudnánk értékelni, ha a fizetésünk is ilyen pontosan, kiszámíthatóan érkezne. 5 tetőtől talpig nő."
az sms megjelent a Csíki hírlap utolsó, publikus oldalán.
na és a körítés: márc. 8-át megelőző napon kézhez kaptuk névre szólóan, boritékolva az Elnök úr köszöntését. Ezúttal a mottóválasztás szerencsésebb volt, egy Weöres- idézet: "a nő: tetőtől talpig élet."
Kolléganőim közül többen egyenesen a kukába dobták a lapot, széttépve vagy sem, mindegy. De landolt.
milyenek is vagyunk - ha az idézet jó, akkor keresünk mást, amibe beleköthetünk...
hát nem. A kukábarepítő mozdulat elindítója az a szomorú tény, hogy az utóbbi időben a fizetés napja az elnöki manipuláció eszköze lett. "Nem kaptok fizetést, amíg nincs kitöltve a METAFI. Nem kaptok pénzt, mert nem írom alá, amíg... mert...."
mintha ő fizetne minket, pedig nem. A tanügyminisztérium átutalja a pénzt a megyei tanácshoz, nem neki, ő pedig szivélyesen kellene továbbítsa, haladék nélkül, hiszen
ez a kötelessége, felelőssége, stb.
de nem.
márc 8-án van pénz képeslapra, borítékra, de nincs kéz aláírni egy lapot, h a közalkalmazottak megkapják fizetésüket.
na így kerül kukába az üdvözlet.
és ez a történet fele.
a másik fele arról szól, hogy minden hivatalban, ahol a megyei tanácson keresztül kapják a fizetéseket, találgatások folynak arról, ki küldhette az sms-t. :D (gyanús személynek számítanak a szókimondó, kevésbé berezelő egyének)
mint kiderült, írhatta volna valaki a könyvtárból, a kórházból, a gyermekvédelemtől, stb.
kivételesen ezt mi írtuk. az én telefonomról. akár ki is nyomozhatja.
nem vagyok az ő alkalmazottja!
az sms tartalma:
"Tisztelt Borboly elnök úr! Nőnapi üdvözletét jobban tudnánk értékelni, ha a fizetésünk is ilyen pontosan, kiszámíthatóan érkezne. 5 tetőtől talpig nő."
az sms megjelent a Csíki hírlap utolsó, publikus oldalán.
na és a körítés: márc. 8-át megelőző napon kézhez kaptuk névre szólóan, boritékolva az Elnök úr köszöntését. Ezúttal a mottóválasztás szerencsésebb volt, egy Weöres- idézet: "a nő: tetőtől talpig élet."
Kolléganőim közül többen egyenesen a kukába dobták a lapot, széttépve vagy sem, mindegy. De landolt.
milyenek is vagyunk - ha az idézet jó, akkor keresünk mást, amibe beleköthetünk...
hát nem. A kukábarepítő mozdulat elindítója az a szomorú tény, hogy az utóbbi időben a fizetés napja az elnöki manipuláció eszköze lett. "Nem kaptok fizetést, amíg nincs kitöltve a METAFI. Nem kaptok pénzt, mert nem írom alá, amíg... mert...."
mintha ő fizetne minket, pedig nem. A tanügyminisztérium átutalja a pénzt a megyei tanácshoz, nem neki, ő pedig szivélyesen kellene továbbítsa, haladék nélkül, hiszen
ez a kötelessége, felelőssége, stb.
de nem.
márc 8-án van pénz képeslapra, borítékra, de nincs kéz aláírni egy lapot, h a közalkalmazottak megkapják fizetésüket.
na így kerül kukába az üdvözlet.
és ez a történet fele.
a másik fele arról szól, hogy minden hivatalban, ahol a megyei tanácson keresztül kapják a fizetéseket, találgatások folynak arról, ki küldhette az sms-t. :D (gyanús személynek számítanak a szókimondó, kevésbé berezelő egyének)
mint kiderült, írhatta volna valaki a könyvtárból, a kórházból, a gyermekvédelemtől, stb.
kivételesen ezt mi írtuk. az én telefonomról. akár ki is nyomozhatja.
nem vagyok az ő alkalmazottja!
2013. február 27., szerda
2013. február 26., kedd
:) kozmetikus
serdülő legnagyobb fiam fülében szaporodnak a kis fekete pöttyök, mitiszerek - állapítom meg félhangosan. Biztosan nem először, mert Krisz felelősségre von:
"mikor viszel már el a te karizmatikusodhoz?"
"mikor viszel már el a te karizmatikusodhoz?"
pasztell
Nővérem képes volt tegnap sms-t küldeni nekem, a befagyott csíkinak, ilyen üzenettel: "16 fok van :)".
Mindig a tavaszvárás a leghosszabb csíkban. Azért, mert "otthon" (váradon) már rég tavasz van, rövidnadrág napszemüveg és teniszcipő-szezon, amikor itt még mindig kell a bakancs.
Persze azért mindig megjön ide is a tavasz, mindig rövidre sikerül, és mindig nagyon örülünk neki.
Ma reggel rigó énekét hallottam, csöpög az eresz két napja és a víz utat vág magának a földet borító jégben. Ma reggel nem volt teljesen befagyva az útszéli pocsolya, és nem süppedtem bele a sárba sem, mert a felszín azért fagyos. A tyúkjaim nekibátorodtak és tojogatnak,
az utca összes kandúrja a mi udvarunkon kéjeleg, az emberi orr számára is érzékelhető feromonmintát hagynak a tornácon. Mi tagadás, begerjedek tőle....
Hétvégén mi még szánkóztunk, havas tájban naplementét fotóztunk, hópánkóztunk. Hargitafürdőn még tartja magát a tél, és a hóréteg vastagságát elnézve, szerintem egy hónap múlva is ott lesz még. Na de a városból azért kiszorul valamivel hamarabb.
Hát így vagyunk - nem panaszkodunk, nem dicsekszünk, és nem is cserélünk senkivel.
Mindig a tavaszvárás a leghosszabb csíkban. Azért, mert "otthon" (váradon) már rég tavasz van, rövidnadrág napszemüveg és teniszcipő-szezon, amikor itt még mindig kell a bakancs.
Persze azért mindig megjön ide is a tavasz, mindig rövidre sikerül, és mindig nagyon örülünk neki.
Ma reggel rigó énekét hallottam, csöpög az eresz két napja és a víz utat vág magának a földet borító jégben. Ma reggel nem volt teljesen befagyva az útszéli pocsolya, és nem süppedtem bele a sárba sem, mert a felszín azért fagyos. A tyúkjaim nekibátorodtak és tojogatnak,
az utca összes kandúrja a mi udvarunkon kéjeleg, az emberi orr számára is érzékelhető feromonmintát hagynak a tornácon. Mi tagadás, begerjedek tőle....
Hétvégén mi még szánkóztunk, havas tájban naplementét fotóztunk, hópánkóztunk. Hargitafürdőn még tartja magát a tél, és a hóréteg vastagságát elnézve, szerintem egy hónap múlva is ott lesz még. Na de a városból azért kiszorul valamivel hamarabb.
Hát így vagyunk - nem panaszkodunk, nem dicsekszünk, és nem is cserélünk senkivel.
2013. január 30., szerda
egy kutatás margójára
http://itthon.transindex.ro/?cikk=19391
mivel az elkövetők között voltam, felteszem ide a kutatás eredményeit.
Kicsivel tovább, mint három napig tartott a "csoda". Sajtótájékoztatók, interjúk, rádiós hívások, előtte nem, utána elég sokat ettem magam. Hogy kellett volna mondani, mit lehetett volna másképp fogalmazni, mit lehetett volna még...
aztán a főtanfelügyelő jelzett, hogy a prefektus (főispán) hívatta, perzsára. Miért mutatta be a sajtónak az eredményeket? Az adatok nem egyeznek a rendőrség tavalyi adataival, stb.
Aztán néhány nap múlva engem és kolléganőmet szépen megkértek, hogy menjünk már el mi is a hivatalba és magyarázzuk meg, amit lehet a kutatással kapcsolatban. Rendőrök (kapitányok?) szaktanfelügyelők, Drogprevenciós központ munkatársa, a főispánság vmilyen hivatalának a valamilyen bizottságának a valamilyen vezetője...és a prefektus, vártak, jobb és baloldalt foglaltak nekünk helyet :)
Paprikás volt kicsit a hangulat, aztán megpróbálták nekünk megmagyarázni, hogy miért nem lehetnek jók az eredmények. Egyszer öltem a szememmel... legalábbis megpróbáltam elhallgattatni azt, akinek köze sincs se szociológiához, se kutatásokhoz, se eredmények értékeléséhez. Na de véleménye, az van. szájaltam én is rendesen...
szóval olyan harcias hangulatban jöttem el, mint már régen nem.
A prefektus volt a legnormálisabb, tiszteletére legyen mondva.
Azóta már elcsitultak a kedélyek, a sajtó mással foglalkozik, de vannak pozitív hozadékai a hírverésnek.
Ma például ezt mesélték a kolléganőmnek: " hétvégén két gyerekem buliba készülődött - 9 és 12. osztályosok. Felhívott a nagymama, hogy ne engedjem őket, mert azt írta az újságban, hogy drogoznak a fiatalok. Amikor hazajöttek a "gyerekek" akkor volt egy jó beszélgetésük. S a szülő először beszélgetett gyerekeivel erről a témáról. Meglepődött rajta, mennyi mindent tudnak a gyerekei a drogokról, milyen részletesen tájékozottak, s megtudta azt is, hogy volt-e részeg a fia, mit érzett, stb. "
Remélem, a történet nem egyedi, és nem egyszeri.
mégis jó, hogy beszélünk róla.
mivel az elkövetők között voltam, felteszem ide a kutatás eredményeit.
Kicsivel tovább, mint három napig tartott a "csoda". Sajtótájékoztatók, interjúk, rádiós hívások, előtte nem, utána elég sokat ettem magam. Hogy kellett volna mondani, mit lehetett volna másképp fogalmazni, mit lehetett volna még...
aztán a főtanfelügyelő jelzett, hogy a prefektus (főispán) hívatta, perzsára. Miért mutatta be a sajtónak az eredményeket? Az adatok nem egyeznek a rendőrség tavalyi adataival, stb.
Aztán néhány nap múlva engem és kolléganőmet szépen megkértek, hogy menjünk már el mi is a hivatalba és magyarázzuk meg, amit lehet a kutatással kapcsolatban. Rendőrök (kapitányok?) szaktanfelügyelők, Drogprevenciós központ munkatársa, a főispánság vmilyen hivatalának a valamilyen bizottságának a valamilyen vezetője...és a prefektus, vártak, jobb és baloldalt foglaltak nekünk helyet :)
Paprikás volt kicsit a hangulat, aztán megpróbálták nekünk megmagyarázni, hogy miért nem lehetnek jók az eredmények. Egyszer öltem a szememmel... legalábbis megpróbáltam elhallgattatni azt, akinek köze sincs se szociológiához, se kutatásokhoz, se eredmények értékeléséhez. Na de véleménye, az van. szájaltam én is rendesen...
szóval olyan harcias hangulatban jöttem el, mint már régen nem.
A prefektus volt a legnormálisabb, tiszteletére legyen mondva.
Azóta már elcsitultak a kedélyek, a sajtó mással foglalkozik, de vannak pozitív hozadékai a hírverésnek.
Ma például ezt mesélték a kolléganőmnek: " hétvégén két gyerekem buliba készülődött - 9 és 12. osztályosok. Felhívott a nagymama, hogy ne engedjem őket, mert azt írta az újságban, hogy drogoznak a fiatalok. Amikor hazajöttek a "gyerekek" akkor volt egy jó beszélgetésük. S a szülő először beszélgetett gyerekeivel erről a témáról. Meglepődött rajta, mennyi mindent tudnak a gyerekei a drogokról, milyen részletesen tájékozottak, s megtudta azt is, hogy volt-e részeg a fia, mit érzett, stb. "
Remélem, a történet nem egyedi, és nem egyszeri.
mégis jó, hogy beszélünk róla.
2013. január 22., kedd
Meghatározás
Időnként előveszem - s akkor egy időre megint naponta :)- az angol nyelvű bővített bibliafordítást (Amplified Version). megvilágosodásos pillanatokat élek át ennek következtében, mint mostanában is. A Jézusba vetett hit meghatározása vagy magyarázata a Kolossé kettőben például így szól:
your faith in Christ [that [e]leaning of the entire human personality on Him in absolute trust and confidence in His power, wisdom, and goodness].
szerény fordítási próblkozásomban nem kapom a megfelelő szót arra, h confidence, de valahogy így mondanám: hinni = teljes személyiségemmel elengedni magam - tökéletesen bízva, megbízva Benne, erejében, bölcsességében és jóságában.
Mosoly.
hát kérem szépen, ez élet, nem elmélet, nem csupán intellektus, nem csak érzelem. Ez minden, ami én lehetek, szőrőstül- bőröstül, gondolatokkal és kételyekkel, tervekkel és félszekkel és érvekkel és megértéssel és felfedezéssel és megnyugvással és bizalommal és ráhagyatkozással és görcsök elengedésével, ...
hinni Istenben = hinni Jézusban
your faith in Christ [that [e]leaning of the entire human personality on Him in absolute trust and confidence in His power, wisdom, and goodness].
szerény fordítási próblkozásomban nem kapom a megfelelő szót arra, h confidence, de valahogy így mondanám: hinni = teljes személyiségemmel elengedni magam - tökéletesen bízva, megbízva Benne, erejében, bölcsességében és jóságában.
Mosoly.
hát kérem szépen, ez élet, nem elmélet, nem csupán intellektus, nem csak érzelem. Ez minden, ami én lehetek, szőrőstül- bőröstül, gondolatokkal és kételyekkel, tervekkel és félszekkel és érvekkel és megértéssel és felfedezéssel és megnyugvással és bizalommal és ráhagyatkozással és görcsök elengedésével, ...
hinni Istenben = hinni Jézusban
2012. december 18., kedd
választások lenyomata
bennem és a gyerekben
egy kurzus kapcsán - újragondoltam mit gondolok és miért a politikáról, az itteni beteg demokráciáról, választás szabadságáról és az erdélyi magyar mentalitásomról.
a kurzust magát egy nagyszerű előadó tartotta , egy nő, egy román nő, egy suceavai nő. a téma: európai mentalitások. nem marad nyomtalanul bennem. egy-egy hétvége után azon kaptam magam, hogy a kurzus témáit beszélem tovább férjjel, barátokkal, gyüliben, munkában... jó volt.
na és akkor Babó. Egyik jóbarátunk, lányunk :) a néppártnál önkénteskedett, a kampány ideje alatt többször nálunk aludt. egy idő után a hatéves kissrác ismertette álláspontját: "én csak azért nem fogok a néppártba iratkozni, hogy A-val találkozzak."
egy kurzus kapcsán - újragondoltam mit gondolok és miért a politikáról, az itteni beteg demokráciáról, választás szabadságáról és az erdélyi magyar mentalitásomról.
a kurzust magát egy nagyszerű előadó tartotta , egy nő, egy román nő, egy suceavai nő. a téma: európai mentalitások. nem marad nyomtalanul bennem. egy-egy hétvége után azon kaptam magam, hogy a kurzus témáit beszélem tovább férjjel, barátokkal, gyüliben, munkában... jó volt.
na és akkor Babó. Egyik jóbarátunk, lányunk :) a néppártnál önkénteskedett, a kampány ideje alatt többször nálunk aludt. egy idő után a hatéves kissrác ismertette álláspontját: "én csak azért nem fogok a néppártba iratkozni, hogy A-val találkozzak."
dal
a nőiességről gondolkodva, olvasva, készülgetve (nekifogtam egy olyan könyvnek, h Farkasokkal futó asszonyok... -meseanalízis, stb) tudatosodott bennem, hogy régebben (néhai lánykoromban) gyakran volt az az érzésem, hogy van egy dal, amit el kéne énekelni, de még nincs megírva. Valahogy volt egy kiénekeletlen valami bennem, egy megfogalmazhatatlan mondat, vagy méginkább valami olyasmi, amihez nem elég a szó, ami csak dalként igazi.
S most ráébredtem, hogy már nincs ez az érzésem. nem tudom az okát - talán azóta elénekeltem azt, ami bennem volt más módokon - szüléssel, gyerekneveléssel? - de tény, hogy az a kimondhatatlan már (most?) nem szorul itt benn.
s nem tudom eldönteni, hogy ez vajon jó-e. :-)
hiányérzetem kellene legyen, kellene egy új dal?
vagy elfáradtam, és nem énekel a szívem? hogy ne mondjak rosszabbat, kiürült a szívem?
Vannak családok, ahol a dal otthon van. azt gondolom, hogy a bibliai Zakariás és Erzsébet otthona ilyen volt. Ott fakadt dalra Mária, ott verte a ritmust már az anyaméhben Keresztelő János, és Zakariás is énekelt.
áldottak és dalolók :) ?
S most ráébredtem, hogy már nincs ez az érzésem. nem tudom az okát - talán azóta elénekeltem azt, ami bennem volt más módokon - szüléssel, gyerekneveléssel? - de tény, hogy az a kimondhatatlan már (most?) nem szorul itt benn.
s nem tudom eldönteni, hogy ez vajon jó-e. :-)
hiányérzetem kellene legyen, kellene egy új dal?
vagy elfáradtam, és nem énekel a szívem? hogy ne mondjak rosszabbat, kiürült a szívem?
Vannak családok, ahol a dal otthon van. azt gondolom, hogy a bibliai Zakariás és Erzsébet otthona ilyen volt. Ott fakadt dalra Mária, ott verte a ritmust már az anyaméhben Keresztelő János, és Zakariás is énekelt.
áldottak és dalolók :) ?
2012. december 17., hétfő
a tapasztalat és a mester
nincsenek mindig összhangban. Néha a tapasztalat figyelmen kívül kellene hagyja a mestert és intuíciójára kellene hallgasson.
Végső soron, ha nem hallgat rá, az is tapasztalat...
magyarul: a tapasztalat azt mondja, az ember lánya ne változtasson hirtlen ötlettől vezérelve frizurát. a mester ajánl valamit, ami jól állna. A férj azt mondja, a mesternek igaza van, jól állna. Az alany vacillál, tetszeni akar, hát bólint, pedig más szándékokkal érkezett a mesterhez.
hiába áll jól, ha mégsem szeretem.
hab a tortán, hogy ilyen frizurával, nagyon fáradtan kell(ett) beszélni a nőiességről.
"barna vagyok, de szép..." az Énekek Éneke szépsége is ezzel kezdi mondókáját.
Ha van a szépségnek definíciója, akkor ... (miért van az, hogy egyértelműnek tűnő dolgokat, mint a szépség, nőiesség, férfiasság vagy a szerelem, olyan nehéz meghatározni?)
azért bátorító, hogy ő is. (Egyszer egy anyák napján kellett szülőknek beszéljek, s a másik "meghívott előadó" - mert nem tudom, minek nevezzem magam sem, szóval a másik nő egy apáca volt, aki az első negyedórában próbálta bizonygatni, hogy azért, mert apáca, még van köze az anyasághoz. Nem vontam kétségbe, hiszen a lelki anyaság komoly dolog, és igenis anyaság, annak minden örömével és fájdalmával. De azon elgondolkodtam, hogy ha ő ezt így gondolja, miért érzi annak szükségét, hogy minket is meggyőzzön róla. ) Szóval én azt a nőiességról szóló előadást nem kezdtem azzal, miért nézek úgy ki, ahogy :D
Evódia feltett néhány fotót, és azok elég beszédesek :) Azért egy tetszik, amelyiken én is rajta vagyok. Aláhúzza azt, amit mondtam, és ami az Énekek Énekében is ott rejtőzik, meg a nőiességben is. hogy egy pillantás, egy tekintet, egy gesztus, egy apró részlet több nőiességet hordozhat besűrítve, mint egy hatalmas szupercsajsziplakát.
ez a bejegyzés persze attól még arról szól, hogy bár jól áll nekem ez az új frizura, mégsem tetszik. És hogy örülök neki, hogy a haj nő, visszanő...
Végső soron, ha nem hallgat rá, az is tapasztalat...
magyarul: a tapasztalat azt mondja, az ember lánya ne változtasson hirtlen ötlettől vezérelve frizurát. a mester ajánl valamit, ami jól állna. A férj azt mondja, a mesternek igaza van, jól állna. Az alany vacillál, tetszeni akar, hát bólint, pedig más szándékokkal érkezett a mesterhez.
hiába áll jól, ha mégsem szeretem.
hab a tortán, hogy ilyen frizurával, nagyon fáradtan kell(ett) beszélni a nőiességről.
"barna vagyok, de szép..." az Énekek Éneke szépsége is ezzel kezdi mondókáját.
Ha van a szépségnek definíciója, akkor ... (miért van az, hogy egyértelműnek tűnő dolgokat, mint a szépség, nőiesség, férfiasság vagy a szerelem, olyan nehéz meghatározni?)
azért bátorító, hogy ő is. (Egyszer egy anyák napján kellett szülőknek beszéljek, s a másik "meghívott előadó" - mert nem tudom, minek nevezzem magam sem, szóval a másik nő egy apáca volt, aki az első negyedórában próbálta bizonygatni, hogy azért, mert apáca, még van köze az anyasághoz. Nem vontam kétségbe, hiszen a lelki anyaság komoly dolog, és igenis anyaság, annak minden örömével és fájdalmával. De azon elgondolkodtam, hogy ha ő ezt így gondolja, miért érzi annak szükségét, hogy minket is meggyőzzön róla. ) Szóval én azt a nőiességról szóló előadást nem kezdtem azzal, miért nézek úgy ki, ahogy :D
Evódia feltett néhány fotót, és azok elég beszédesek :) Azért egy tetszik, amelyiken én is rajta vagyok. Aláhúzza azt, amit mondtam, és ami az Énekek Énekében is ott rejtőzik, meg a nőiességben is. hogy egy pillantás, egy tekintet, egy gesztus, egy apró részlet több nőiességet hordozhat besűrítve, mint egy hatalmas szupercsajsziplakát.
ez a bejegyzés persze attól még arról szól, hogy bár jól áll nekem ez az új frizura, mégsem tetszik. És hogy örülök neki, hogy a haj nő, visszanő...
2012. október 29., hétfő
a fenyő, a szél és az ágynemű története, avagy amikor a Fennvaló szórakozott :D
Gyönyörű őszünk van, itt Csíkban ez kétszeresen is ajándék. Kigombolt kabáttal andalgunk hazafele, péntek délután van, előttünk a szabadság... van időnk kolbászt kóstolni sajtvásárlás közben a vadászboltban. Újra meg újra meglepődöm Babó közvetlenségén, "szociális bátorságán" - ahogy felfedezi a bolt manzárdját, kérdezősködik az eladótól a tervekről, fent látott festékdobozról - mosolyt csalva mindkettőnk arcára.
itt minden fa másképp őszül, még szabályos pöttyökket mutató sárga faleveleket is találunk! számoljuk az oszlopokon összefutó villanydrótokat, tekintetünket igyekszünk magasra emelni -
és akkor szinte ugyanabban a pillanatban meglátjuk.
Sudár, ezüstösen zöld, tökéletesen kerekded fenyő legfelső ágain lazán pihen egy - első pillantásra nagy törülközőnek tűnő, de a felnőtt szakavatott szemének valódi lényében megmutatkozó ágyneműhuzat. Krepp anyaga kékben játszik, fehér virágok, talán kálák díszítik. Bálint szerint az mégiscsak egy törülköző - én meg nem vitatom.
Nincs is idő ilyen botor szócsatába keveredni, amikor a látottak magyarázata elhangzik:
"Szerintem az Isten jól szórakozott!"
itt minden fa másképp őszül, még szabályos pöttyökket mutató sárga faleveleket is találunk! számoljuk az oszlopokon összefutó villanydrótokat, tekintetünket igyekszünk magasra emelni -
és akkor szinte ugyanabban a pillanatban meglátjuk.
Sudár, ezüstösen zöld, tökéletesen kerekded fenyő legfelső ágain lazán pihen egy - első pillantásra nagy törülközőnek tűnő, de a felnőtt szakavatott szemének valódi lényében megmutatkozó ágyneműhuzat. Krepp anyaga kékben játszik, fehér virágok, talán kálák díszítik. Bálint szerint az mégiscsak egy törülköző - én meg nem vitatom.
Nincs is idő ilyen botor szócsatába keveredni, amikor a látottak magyarázata elhangzik:
"Szerintem az Isten jól szórakozott!"
2012. október 19., péntek
ennél jobban!
Régi kedvencem az Avalon együttes, ezt a dalt meg most fedeztem fel. ez a sor pedig...
"szeretni téged, ennél jobban"... tökéletes megfogalmazása annak, amit mondanom lehet.
http://www.youtube.com/watch?v=SvF2eKzx0i8&feature=related
"szeretni téged, ennél jobban"... tökéletes megfogalmazása annak, amit mondanom lehet.
http://www.youtube.com/watch?v=SvF2eKzx0i8&feature=related
2012. szeptember 26., szerda
ez is emlék lesz.
http://hargitatv.ro/2012/09/13/aktualis-2012-09-13/
most nem én kérdeztem... örültem neki, hogy nem a volt kollégáim álltak a kamerák mögött. Vicces lett volna :)
amúgy a filmidő közepétől kell keresni engem is.
most még könnyű megtalálni a linket, hát gondoltam, megőrzöm ezt is. ki tudja, valamikor öregkoromban meg akarom nézni. :)
most nem én kérdeztem... örültem neki, hogy nem a volt kollégáim álltak a kamerák mögött. Vicces lett volna :)
amúgy a filmidő közepétől kell keresni engem is.
most még könnyű megtalálni a linket, hát gondoltam, megőrzöm ezt is. ki tudja, valamikor öregkoromban meg akarom nézni. :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
