serdülő legnagyobb fiam fülében szaporodnak a kis fekete pöttyök, mitiszerek - állapítom meg félhangosan. Biztosan nem először, mert Krisz felelősségre von:
"mikor viszel már el a te karizmatikusodhoz?"
"Ha az élet citrommal szolgál, készíts vele egy limonádét!" az élet lecsapódása bennem. itt mesélek, kritizálok, vitatkozom és még ki tudja mit is
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyerekduma. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyerekduma. Összes bejegyzés megjelenítése
2013. február 26., kedd
2011. január 29., szombat
szivi, ha szeretsz
van ez a játék, hogy "szivi, ha szeretsz mosolyogj rám!"
A kérdező a körben ülők közül kiválaszt valakit, és a fenti dumát kell mondja úgy, hogy a másik mosolyogjon. A kérdezett pedig ezt válaszolja komolyan!!! "szivi én szeretlek, de mosolyogni nem tudok!" ha mégis elmosolyodik, akkor ő megy a kör közepére és a kérdező leülhet a helyére.
Vicces játék, a kicsik is szeretik, a klubban. Múltkoriban egy ovis is volt a körben - és nagy komolyan kivágta a válaszát:
"szivi én szeretlek, de mosogatni nem fogok!"
nem értette, miért kacag mindenki :D
ui. bocsánat amiért kurtán furcsán félig megírva jelent meg a pószt, de lefagyott az oldal akkoriban, és azóta nem voltam gépközelben. nem is sejtettem, hogy megjelent a bejegyzés a tudtomon kívül!
2010. december 2., csütörtök
gyerekduma
hogy mondja Bálint a virgácsnak? - VEREKEDŐ NÖVÉNY!
Legutóbb Krisz nem volt zongoraórán. Vagyis pontosabban úgy járt, mint az egyszeri lány a mesében: volt is, meg nem is. Mert elment a hidegben, esőben, szélben de a tanárnőig nem jutott fel. Ugyanis a zenesuli kapuja előtt ott állt az őr, és csak állt, nem mozdult, sőt nem is kérdezett semmit. Az én nagy fiam meg nem merte megszóliitani, hogy na álljon már félre az útból. Hát nézte a pasast egy darabig, az meg tette az angolt, s Krisz sarkon fordult és hazajött. a tanárnő telefonál, hogy nem jött meg a fiú...
én felkaptam a vizet, hogy biztos nem volt kedve zongorázni és kapóra jött neki ez az őrös dolog, de mikor hazaértem és ránéztem, láttam, hogy ez a fiú nem az a huncut, nem. Szegényke!
Hazajön Péter is, beszáll a beszélgetésbe, és ecseteli, hogy őt is mindig megszólitják, sőt, egyszer még egy egyenruhás csendőr is megszóliitotta.
- És mit mondott?
- Azt, hogy igyekezzek, mert megázok!
:D
(úgy látszik, a fiúk annyira tekintélytisztelők, elég az egyenruha. a csendőrnek minek még beszélni is??)
ma suliba jövet olyan vicceset láttam, még lejegyzem: Dánfalva bejáratánál a vonatsinek előtti villanysorompó egy hosszú létrával volt alátámasztva. kár, hogy nem volt nálam a gép...
de tegnap este ólmos eső esett, és mie hazaértem, az esernyőt vékony jégréteg fedte. azt majd megmutatom. csak érjek haza - mert most épp egy lyukasórám élvezem...
és ha hazaérek, a hosszú iket is átjavitom, mert itt nincsenek. a kódot meg esment elfelejtettem.


Legutóbb Krisz nem volt zongoraórán. Vagyis pontosabban úgy járt, mint az egyszeri lány a mesében: volt is, meg nem is. Mert elment a hidegben, esőben, szélben de a tanárnőig nem jutott fel. Ugyanis a zenesuli kapuja előtt ott állt az őr, és csak állt, nem mozdult, sőt nem is kérdezett semmit. Az én nagy fiam meg nem merte megszóliitani, hogy na álljon már félre az útból. Hát nézte a pasast egy darabig, az meg tette az angolt, s Krisz sarkon fordult és hazajött. a tanárnő telefonál, hogy nem jött meg a fiú...
én felkaptam a vizet, hogy biztos nem volt kedve zongorázni és kapóra jött neki ez az őrös dolog, de mikor hazaértem és ránéztem, láttam, hogy ez a fiú nem az a huncut, nem. Szegényke!
Hazajön Péter is, beszáll a beszélgetésbe, és ecseteli, hogy őt is mindig megszólitják, sőt, egyszer még egy egyenruhás csendőr is megszóliitotta.
- És mit mondott?
- Azt, hogy igyekezzek, mert megázok!
:D
(úgy látszik, a fiúk annyira tekintélytisztelők, elég az egyenruha. a csendőrnek minek még beszélni is??)
ma suliba jövet olyan vicceset láttam, még lejegyzem: Dánfalva bejáratánál a vonatsinek előtti villanysorompó egy hosszú létrával volt alátámasztva. kár, hogy nem volt nálam a gép...
de tegnap este ólmos eső esett, és mie hazaértem, az esernyőt vékony jégréteg fedte. azt majd megmutatom. csak érjek haza - mert most épp egy lyukasórám élvezem...
és ha hazaérek, a hosszú iket is átjavitom, mert itt nincsenek. a kódot meg esment elfelejtettem.
2010. január 24., vasárnap
három testőr
tegnap délután látogatóink voltak: férjhez menni készülő unokatestvér meg a - számunkra- még ismeretlen vőlegényjelölt :D Tábi, meg Efraim.
A rokonnak való incselkedett a fiúkkal és kilátásba helyezte, hogy esetleg nem fogja engedni hozzánk Tábit, csak két évben egyszer, akkor is egy fél órára.
a fiúk tiltakoztak, hogy ilyen nincs, majd beszélgettünk tovább.
Majd miután elmentek tőlünk, a három kicsi srác - a három testőr- haditanácsot ül: ha Efraim tényleg megcsinálja, hogy nem engedi hozzánk Tábit, akkor ők elmennek és visszaveszik tőle. szó szerint idézem a folytatást: "Nehogy már azt higgye Efraim, hogy rabszolgát csinálhat Tábiból!"
2010. január 22., péntek
ropogós

hideg van, már második napja. minden reggel vitatkozunk, hogy -21 vagy -26... kinek van igaza, az újságnak, vagy a rádiónak? sztem mindkettő igaz, csak meg kell várni míg felkel a nap... tegnap délutánra feltornázta magát a hőmérséklet -9-ig is. (köztünk maradjon, de ez nem hőmérséklet, mert szó sincs hőről, inkább húúúú-mérséklet :)) ahogy kinézek, ismét napsütést látok, tehát hazafele -10 körül lesz amikor kiállok stoppolni...
ilyenkor teljesen másként ropog a hó a talpunk alatt. érdekes, hogy más a hangja, mint a frissen hullott hó ropogásának. arra gondoltam, h talán azért, mert nem csak a hó de a bakancs gumitalpa is megfagyott. bár igazából nem érdekel mitől más a hang, nekem a hang meg az érzés ilyen tekintetben fontosabb, mint a magyarázat.
hiába van ilyen hideg, nem tiszta az idő, nem tudok szép képet készíteni az Eggyes kőről, sem a Nagyhagymásról. Azért látszanak. innen az ablakomból nem, csak a Garados, az a félig leborotvált arcú hegy, amiről már egyszer írtam...
vmi oknál fogva nagyon lehangol amit terveznek a román tanügy felől... megint azt érzem, hogy tolvajok és (jó esetben) diplomás bunkók tesztelik, mennyi a tanügyben dolgozók megalázási tűréshatára.
Babó hólyagos himlős, épp egy hete dekkol otthon, és köhög is megint. elképzelni sem tudom, hogy tudott megfázni a fűtött lakásban. Ráadásul úgy köhög, mint akinek a lerakódás a tüdejéről szakadozik fel. a hagymatea szerencsére hatásos... éjszaka ez hagy aludni.
a fiúk programja a vakáció közeledtével kezd lazulni, nagyon örülnek, ha nincs házifeladatuk. esténként kimennek korcsolyázni egy órára a - tizenvalahány fokban, és pirosan és hangosan jönnek haza. kicsi drágák. Krisznek időnként pattanásokat kell az arcáról eltüntetni... bizony, serdülésnek nézünk elébe lassan...
én rendületlenül olvasom az Énekek Énekét, lassan haladok, mert kommentárral olvasom :D hogy értsem is. lassan frusztrált leszek, mert ha sokáig olvasom, én is ilyet akarok :D
erre azt mondja Krisz, ő is pont így van vele, hol viking-legohajót kíván, hol kastélyt, hol lovagokat... nemsokára az egri várat kéri :)
2009. december 9., szerda
Osztozkodunk
Valami elelmiszercsomagot keszitettunk ossze vasarnap, hogy elvigyuk egy szegeny csaladnak. Peter eszrevette a "rakomanyt" es vegigkerdezte, amit ilyenkor lehet, mi meg kihasznaltuk az alkalmat, hogy megtanitsunk neki ket dolgot: hogy mi az igazi istentisztelet, es hogyan kell kincseket gyujteni a mennyben.
ez utobbi igazsag kapcsan ragadt meg a fejeben a kerdes:
es akkor a kincs mindenkie (ertsd: az egesz csalade) vagy csak a tietek? (felnotteke)
:D
megosztozunk...
ez utobbi igazsag kapcsan ragadt meg a fejeben a kerdes:
es akkor a kincs mindenkie (ertsd: az egesz csalade) vagy csak a tietek? (felnotteke)
:D
megosztozunk...
2009. április 20., hétfő
ó-ió-ció-...
áció- prédikáció :)
tegnap délután az istentiszteleten próbálom motiválni Pétert a csendben ülésre és a figyelésre. Néhány perc után a legény ezt súgja a fülembe: "Anya, én arra jöttem rá, hogy aki prédikál, az mondani akar valamit, de nagyon hosszan, sok szóval mondja el, és én nem értek belőle semmit." :)
majd egy illusztráció után nagy boldogan: "na, ezt értettem, miért mondta el ezt a példát!"
tegnap délután az istentiszteleten próbálom motiválni Pétert a csendben ülésre és a figyelésre. Néhány perc után a legény ezt súgja a fülembe: "Anya, én arra jöttem rá, hogy aki prédikál, az mondani akar valamit, de nagyon hosszan, sok szóval mondja el, és én nem értek belőle semmit." :)
majd egy illusztráció után nagy boldogan: "na, ezt értettem, miért mondta el ezt a példát!"
2009. március 25., szerda
fürdik a zsiráf
kis ligretto partit terveztünk be ma estére a gyüli kistermében , természetesen Babó megtisztelő jelenlétében.
Mindenki tudja, hogy amikor egy gyerek csendben van... nos, igen.
amikor először felfigyeltem rá, hogy nem csüng rajtam és zavartalanul játszhatok, akkor épp két pucérra vetkeztetett babával játszott, mesélt kedélyesen a játékában.
amikor másodjára figyeltünk (immár többen is) fel rá, valami csorgó hang ébresztette fel a figyelmünket. Mit csinál ez a gyerek? Mire a kedélyes válasz: fürdeti a zsiráfot.
amikor harmadjára figyeltünk fel rá - nos az igaziból a második folytatása volt- mert a zsiráfot egy pet-palackban próbálta megfürdetni. Abban pedig ott úszkált szép színesen a két baba ruhája. dugót fel, indul a mosógép :D
amikor negyedjére figyeltünk fel rá, mindannyian azt a következtetést vontunk le: valószinüleg purcolt a zsiráf...
sajnos nem. A pelenkáját töltötte meg. ja, a zsiráf, hogyne.
a partinak fulladás és szagmérgezés (állítom, létezik ilyen) veszélye miatt is hamarosan vége.
Mindenki tudja, hogy amikor egy gyerek csendben van... nos, igen.
amikor először felfigyeltem rá, hogy nem csüng rajtam és zavartalanul játszhatok, akkor épp két pucérra vetkeztetett babával játszott, mesélt kedélyesen a játékában.
amikor másodjára figyeltünk (immár többen is) fel rá, valami csorgó hang ébresztette fel a figyelmünket. Mit csinál ez a gyerek? Mire a kedélyes válasz: fürdeti a zsiráfot.
amikor harmadjára figyeltünk fel rá - nos az igaziból a második folytatása volt- mert a zsiráfot egy pet-palackban próbálta megfürdetni. Abban pedig ott úszkált szép színesen a két baba ruhája. dugót fel, indul a mosógép :D
amikor negyedjére figyeltünk fel rá, mindannyian azt a következtetést vontunk le: valószinüleg purcolt a zsiráf...
sajnos nem. A pelenkáját töltötte meg. ja, a zsiráf, hogyne.
a partinak fulladás és szagmérgezés (állítom, létezik ilyen) veszélye miatt is hamarosan vége.
2009. január 26., hétfő
nem lesz könnyű labdába rúgni...
és felülmúlni senior B-nek a Juniort alias Babót, ha be akarna vágódni nálam mostanában.
ez a csöpp teljesen megolvasztott, amikor azzal lépett elém, hogy "hercegnőm"!!!
Ezt még senki nem mondta nekem.
Teljesen el vagyok olvadva tőle!!!
Persze ezzel együtt az jár, hogy ő meg herceg :D
És ha már babó- sztorizok, hadd mondjam el, hogy mostani legkedvesebb dala Gryllus -éktól a skót dala. Olyan vicces, amikor azt énekli, nagyon is nyomatékosan, hogy "az igazi férfi éééénnn vagyok" :D
ez a csöpp teljesen megolvasztott, amikor azzal lépett elém, hogy "hercegnőm"!!!
Ezt még senki nem mondta nekem.
Teljesen el vagyok olvadva tőle!!!
Persze ezzel együtt az jár, hogy ő meg herceg :D
És ha már babó- sztorizok, hadd mondjam el, hogy mostani legkedvesebb dala Gryllus -éktól a skót dala. Olyan vicces, amikor azt énekli, nagyon is nyomatékosan, hogy "az igazi férfi éééénnn vagyok" :D
2009. január 12., hétfő
legszebb karácsonyi ajándékom :D

még karácsony előtt voltunk, amikor Péter faggatott róla, én mit szeretnék kapni karácsonyra, illetve mit kértem apától. Mondom, hogy egy táskát. erre Péter azt mondja nekem, hogy ők olyan szép ajándékot vettek nekem, hogy az biztosan sokkal szebb, mint egy táska lehet. Az a legcsodálatosabb és legkülönlegesebb. Úgyhogy izgatottan vártam én is, mit vehettek.
Olyan aranyosak voltak, ahogy lesték arcomat, és olyan büszkén mutatták az ajándékot!
azoknak, akik nem tudják pontosan, mi is ez: asztali dísz és egyben ceruza-vagy írószertartó, de ennél fontosabb, hogy anyamosolyogtató szeretetemlékeztető!
Ráadásul ha felrázod csillog-villog. A srácaim gondosan olyat választottak, amelyikben a szenvedő Krisztus van. Nem ők hibásak azért, hogy az ajándékgyárakban olyan tervezőket alkalmaznak, akiknek szép- és egyensúly meg jó ízlés - érzéke kibillent!
2009. január 6., kedd
non p és akkor ebből következik q
Logika órát tartottam ma, hát bocsássatok meg nekem ezért a címért. De ez a képlet mutatja, hogy működik mostanában Babó. Ha el akarunk érni valamit nála, az ellenkezőjét mondjuk neki, valahogy így: nem szabad becsukni az ajtót Babó, hozzá se nyúlj! akkor aztán láss lendületet és ajtócsapást!
Nagyjából minden parancs és kérés és utasítás ilyenformán lát - hall? napvilágot. tisztára muri. másoknak.
de legalább működik. Amúgy az otthoni találkozón általános meglepetést okozott a családnak Babó azzal, hogy nem nyafog, és ráadásul beszél is. :D Mire nem képes egy félév egyeseknél!
Egyetlen eget rengető cirkusza az volt, amikor megsértődött egyik nővéremre, amiért az nem hederített rá az ő óhajára. Mi több, ajtót mutatott neki... akarom mondani mivel Babó hátat fordított és tüntetőleg kivonult a szobából, nővérem annyit mondott neki, hogy akkor szia, bye-bye! és becsukta az ajtót. Na persze. akkorát sikított a gyerek, hogy mint a tűz, úgy pattantam fel a helyemről és szaladtam a tett színhelyére. Krokodilkönnyek és semmi egyéb gyanús jel. Mi a baj? - kérdem, mire a válasz: "Ez elköszönt TŐLEM!!!"
Nagyjából minden parancs és kérés és utasítás ilyenformán lát - hall? napvilágot. tisztára muri. másoknak.
de legalább működik. Amúgy az otthoni találkozón általános meglepetést okozott a családnak Babó azzal, hogy nem nyafog, és ráadásul beszél is. :D Mire nem képes egy félév egyeseknél!
Egyetlen eget rengető cirkusza az volt, amikor megsértődött egyik nővéremre, amiért az nem hederített rá az ő óhajára. Mi több, ajtót mutatott neki... akarom mondani mivel Babó hátat fordított és tüntetőleg kivonult a szobából, nővérem annyit mondott neki, hogy akkor szia, bye-bye! és becsukta az ajtót. Na persze. akkorát sikított a gyerek, hogy mint a tűz, úgy pattantam fel a helyemről és szaladtam a tett színhelyére. Krokodilkönnyek és semmi egyéb gyanús jel. Mi a baj? - kérdem, mire a válasz: "Ez elköszönt TŐLEM!!!"
2008. november 11., kedd
sapkasztori
A mi családunk fiútagjai rendszeresen elhagyják a fejfedőket. simléderes sapkáknak, rendes sapkáknak időnként nyoma vész. iskolában, úton, valamerre, és főleg valamikor, nem tudni mikor és hogyan. A lényeg, hogy amikor fell kellene venni és keresi az anyjuk mit adjon tökfedőnek, nincs meg a drága sapka. És az ilyen esetek megismétlődnek turkált és drágán vásárolt sapkák esetében is, kölcsön vett és különféle módokon "szerzett" sapkákkal is. hiába az anyai figyelmeztetés, intő szó, eltűnnek. ez tény. mit lehessen tenni? nyilván új sapkákat venni. sokat, hogy legyen tartalék is. mint a cumikkal. azoknál a tapasztalat azt mutatja, a legocsmányabb is el tud tűnni. a sapikkal miért lenne másként? azon gondolkodom, vajon a sapka nélkül való járás eredményeként az embernek kihűl a feje? amúgy a képen levő sapka is eltűnt. a madarasi Hargitára mentünk a kis családunkkal, és a hazafelé úton még megvolt a sapka Babó fején, az autóba való beszállás előtt 10m-rel még megvolt, aztán nyoma veszett. Az autót tűvé tettük (átvitt értelemben, természetesen, mert szolgálati autó, és az mégis hogy nézne ki, hogy a főnök egy halom tűt kapjon vissza a szép autó helyett :D) - sapka nincs. a második amúgy meg a tegnapi nappal kapcsolatos: hazafelé bandukoltam Babóval a sötétben - errefele már a mínusz járja ilyenkor - mikor felfedezte, hogy látszik a lehelletünk. ijedt hangon szólt nekem: "anya, füst jön számból!"
2008. szeptember 17., szerda
járgány :D
Tegnap vacsorára Péter töltött káposztát kért. A tányérját megraktuk, ő meg mindent élvezettel bepakolt. Utána kijelentette, hogy ő még enne. Én rendes anyaként kezdek aggódni, nehogy baja legyen, megterheli a gyomrát, ezért ajánlom igyon Sanat (tudtátok, h a csíki Sananál nincs jobb?). azt mondja, már ivott. Valamilyen szendvicset enne, amin van sonka is, sajt is, és paradicsomot is kér.
Volt már rá példa, hogy Péter az emeletes ágy magasságából rókázott le mindent 3 méteres körzetben, így én ismételten hangot adtam aggodalmamnak, de az apjuk megnyugtatott, hogy az akkor járvány volt.
Mire Krisztián megkérdezi: "hányós járgány??!"
Volt már rá példa, hogy Péter az emeletes ágy magasságából rókázott le mindent 3 méteres körzetben, így én ismételten hangot adtam aggodalmamnak, de az apjuk megnyugtatott, hogy az akkor járvány volt.
Mire Krisztián megkérdezi: "hányós járgány??!"
2008. május 13., kedd
veleszületett(?) diszkrimináció
Látom, a humornál nincs csak egy bejegyzésem, így hát mielőtt valaki még azt merné gondolni rólam, hogy nem értem a viccet és nem művelem(micsoda szégyen) hát elmondom, min mulattunk még Parajdon:
Mivel nővérem és családja egy teljes hetet töltött a két nagyobb fiúnk társaságában (nekik két lányuk van, ők már egész nagyok), mesélték, milyen az élet fiúsan. Pörgős, versenyzős, és hát - tudnak enni :D
oké, oké, jön a poén.
egy napon a házigazda unokája- aki történetesen kislány- ott volt a nagyszülőknél. Nővérem biztatja a fiúkat, hogy játsszanak együtt. Krisztián startből elzárkózik az ötlettől. A kérdésre, hogy miért nem, a válasz egyszerű (nem is kellett mondják nekem, én tudtam) "mert lány".
Péter könnyen rááll a dologra - ő bárkivel szívesen eljátszik, nagyon tud alkalmazkodni, ha kell barbiezni is beáll egy kicsit. egy idő után aztán csak csatlakozik hozzá Krisz is, mert egyedül uncsi...
este kérdezik nővéremék, hogy sikerült a dolog. Mire az enyéim: nagyon jól! Mi meséltünk, a lány meg mindenre csak kacagott! (vihogott).
Nem tudom, a vihogós fajta már ilyen korán az?
Mivel nővérem és családja egy teljes hetet töltött a két nagyobb fiúnk társaságában (nekik két lányuk van, ők már egész nagyok), mesélték, milyen az élet fiúsan. Pörgős, versenyzős, és hát - tudnak enni :D
oké, oké, jön a poén.
egy napon a házigazda unokája- aki történetesen kislány- ott volt a nagyszülőknél. Nővérem biztatja a fiúkat, hogy játsszanak együtt. Krisztián startből elzárkózik az ötlettől. A kérdésre, hogy miért nem, a válasz egyszerű (nem is kellett mondják nekem, én tudtam) "mert lány".
Péter könnyen rááll a dologra - ő bárkivel szívesen eljátszik, nagyon tud alkalmazkodni, ha kell barbiezni is beáll egy kicsit. egy idő után aztán csak csatlakozik hozzá Krisz is, mert egyedül uncsi...
este kérdezik nővéremék, hogy sikerült a dolog. Mire az enyéim: nagyon jól! Mi meséltünk, a lány meg mindenre csak kacagott! (vihogott).
Nem tudom, a vihogós fajta már ilyen korán az?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)