V

lett a gondviselés jele nálunk ezen a héten. Nem tudom, mi történt a magasabb régiókban, de a családunk testi épségét nagyon kellett vigyázza az Úr. hála, hogy vigyázta hűségesen. az a V egyik srácunk orrán van egy ideig emlékeztetőül. nyilazgattak a fiúk az udvaron, mozgó célpontra, szerencsére saját készítésű házi szerszámokkal :)- vagyis egymásra, a magyarázás, tiltás ellenére. És megtörtént a "véletlen" . szerencsére az orra hegyét találták el, nem mást. futhattunk volna sürgősségre, s ki tudja milyen eredménnyel. maradt Volna jel egy életre, bűntudat egy életre, ki tudja milyen teher

de ott volt az Úr keze, és védett, kivédett bajt, és minden egyebet. a volnát...

emlékszem, aznap reggel imádkoztam testi épségükért, védelemért. meghallgatott ima volt. :)

a történethez még hozzátartozik, hogy a büntetés után beszélgettünk. "ugye tudod, hogy azért szeretlek, a büntetés ezen nem változtatott?"

a válasz lenyűgözött, boldoggá tett: "persze, hiszen az Úr is megmondta, hogy akit szeret, azt fenyíti meg, hogy lehetőséget adjon neki megváltozni." valahogy így mondta, és tiszta, békés volt a tekintete.

jól mondta...