Szerintem az érettségiztető kollégák eladták jogaikat (és a miénket is vele együtt, meg a sztrájk sikerét) egy tál lencséért.
Mindig elszomorít, ha azt kell lássam, hogy a polgári öntudat és a változtatásba vetett hit olyan gyenge, hogy még hitnek sem nevezhető. csak azt nem tudom, mi kell ennek a népnek, hogy kimozduljon a holtpontról?
Ma őszintén sajnáltam a szakszervezet képviseletét vállaló kollégámat.
A tojás meg úgy jön ide, hogy a sztrájk lefújtával már vártam az első székely poént ennek kapcsán. A titkárságig kellett csak mennem érte :D
a drága titkárnőnk ugyanis - akitől a friss házitojást szoktam venni- azt mondta, felajánl 50 tojást annak, aki felmegy Bukarestbe tüntetni és Băsescu-hoz vágja őket. Ami tojás marad, azt megvehetem...
s akkor jön az igazgató mosolyogva, hogy a pszichológus kolléga mondjon valami jót...
Mit mondhattam volna? Hála Istennek a Gondviselő nem változik.
És még mindig a szegények oldalán áll! Aki nem hiszi, olvassa el Ézsaiás könyvét.
2 megjegyzés:
éreztem en, h nélad olvashatok vmi szívderitőt :)
de nem a más baján derülök :D
Játékra hívlak! Kukkants be hozzám:)
Megjegyzés küldése