zárójel

a srácok itthon tocsognak a jóban - vakációban - és igyekszenek annyit játszani, amennyi belefér a napba. Ma nem veszekedtek, nem hallottam egyiket sem sírni hisztisen, türelmesek voltak egymással és még igyekeztek nekem is kedvemre tenni - tehát Babót nem csak harcolós legójátékokba bevonni.

közben dudorásznak. a fejem a vállam a térdem a talpam a fejema... és Péter a kontrát "adja vissza" szakasztottan úgy, ahogy a felvételen hallotta Leáéktól :D

ja, meg próbálgatták tehetségüket a szintetizátor dobos funkcióival

tegnap meg a délelőtti istentisztelet után szinte mindenki a konyhában festegetett idilli csendben vízfestékkel. el sem hiszem,. hogy ez az én öröknyüzsgő családom. ha feltöltöm a képet... ti is alig hisztek majd :)

ha már visszafele jegyzetelek, - Babó nem hagyta magát lefényképezni az oviban. pedig inget is vittem neki... eddig ilyesmiből sosem csinált jelenetet. De állitólag úgy ordított, hogy őt nem lehetett falhoz állítani, vagy paraván vagy háttér vagy mi elé. hát így. én nem tagadom, kicsit csalódtam, de a kicsi azt mondogatta: "éjtsd meg, hogy nem akajtam és kész."

értem. sajnos azt is, hogy ez mit jelent a következő tíz évre nézve...