apuka

olyan edesen hangzik ez a szo Babo szajabol. Altalaban nem igy szolit minket, inkabb ugy, h aaanyaaaaaa! vagy apaaaa! amikor igy szolit, jatszik, elvezi, hogy igy is mondhatja, es teljesen mas a hangszin. nagyon kedves ez a kis tokmag, rengeteg oromunk van benne.

ez a bejegyzes viszont az en apukamrol szol, aki nagyon beteg lett. Ezert rohantunk Varadra, mert bepanikoltam, igen. a daganat szo eleg ijeszto tud lenni, es ezen nem finomit az elmult ev tapasztalata sem. szoval otthon jartunk. mOst, h apa sem volt a hazban, annyira ures volt, Istenem.

folyton Leaert aggodom, h milyen rossz erzes az ures hazba menni haza.

Meg apaert, vajon hogy van?

annakidejen edesanyammal kapcsolatban tobb remenyem volt, most csak a felelem szoritott.

apa keze ... elfogott a siras...

szerdan megmutottek, kedden este az Ur nyugalmat adott a szivembe amikor imadkoztam erte. erdekes, hogy elotte a Zsoltarokbol az idos ember imadsagat olvastam - epp az kovetkezett. Olyan idegen nekem a kifejezes amit az elobb hasznaltam, elcsepeltnek tunik, talan ki kellene csereljem - de nem szivesen idozom ennel a fejezetnel, mintha sietni kene, h minel hamarabb a vegere erjek. felek en is a fajdalomtol, a szenvedestol, be kell ismerjem. De tenyleg megnyugodtam, bekesseg ult az agyra mellem, es atolelt.

az orvos szerint idoben lett felfedezve a daganat, jo idoben volt a mutet, sikeres volt, hatradolhetunk. bennem ott meg a felsz, h csak egyelore de csak Isten tudja, mi lesz. Addig meg eleg a kegyelem es nagyon sokat er a hit, hogy nem csak ennyi az elet: 70, legfeljebb 80 ev aminek nagy resze szenvedessel van tele...

ma beszeltem vele. gyengebb a hangja, de bizakodo.

mara eleg nekem ennyi kis jo hir is. ellesulyozza azt, hogy a roman zaszlo napjan Basescu pont ide, a mi varosunkba latogatott. O azonban nem erdemli meg, h a blogomban egy mondatnal hosszabban szerepeljen..