Oltóanyag hiányában a 2006-os babákat nem oltották újra 2,5 évesen... és mivel most már sikerült a kormánynak bepótolnia mulasztását, behívtak minket is oltásra. khm khm.
Babónak nem mondtam semmit csak az ominózus nap reggelén- minek bőgjön előre, ugyebár. félni mindenképp fog, hát így legalább kevesebbet.
szóval végigbeszéltük, mit kell és mit nem kell tenni, hogy minimálisra csökkentsük a fájdalmat, azután határozottan kijavít, hogy akkor is kapjon fagyit, ha nem lesz ügyes fiú :D imádkozunk, s már mehetünk is be a rendelőbe.
1. nem köszön a doktornőnek.
2. elkezd sírni előre, mert biztosan hideg lesz a szívhangot hallgató kütyü.
3. megkérdi, miért fáj a doki füle, ha ő megfogja a kütyü lapját
4. ordít, amikor előveszik a kanalat, amely a nyelvét lenne hivatott lenyomni, h betekintést kapjon a doki a torkába
5. a fitymaszűkület megtekintéséhez nem ad engedélyt, aztán valahogy mégis túl vagyunk rajta.
6. 112 cm, 20 kg. Anya, te hány méteres voltál, amikor kicsi voltál?
7. az oltás beadásához ő nem fordul hasra, viszont maximális hangerővel sír. mit ér a megbeszéltük, kicsi fiam, stb. nemes egyszerűséggel befogom a száját, hogy meghallja amit mondani akarok neki. láss csodát, érti a metakommunikációs jeleket.
8. az én térdeimen végignyúlva megkapja az oltást, kitartó "nem akarom, nem akarom" skandálás és erőteljes sírás közben.
9. a műveletnek vége, és akkor jön a fenti kérdés: anya, mi az az injekció?
10. este az autóban mondja, hogy fáj a feneke, biztosan elesett és megütötte. kérdem, h tényleg elesett? nem. Akkor - mondom én- csak az injekció helye fáj. -de anya, nem azt mondtad, h csak addig fog fájni, amíg megszúrnak?
11. utóhatásokról és mellékhatásokról kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét! világos? anyákról itt szó sincs!
1 megjegyzés:
Miért csodálkozol a Babón?:) Én pont ezt vártam volna tőle:))
Megjegyzés küldése