nagyon gyakran gondoltam édesanyámra az elmúlt héten. Valahogy mindenről ő jutott eszembe. Tegnap este hirtelen bevillant, mitől ugrik be annyi emlék...
Hideg van, fűteni kell. És újabban tüzet rakunk a csempekályhákban. Én érek haza hamarább, hát nekilátok... és eszembejut, hogy mire hazaértünk a suliból, édesanya már megrakta nekünk a tüzet. persze néha beparancsolt tüzet rakni, de olyan ellentmondást nem tűrő sürgetéssel - csak azért, hogy utánunk somfordáljon és kilesse a pillanatot és az arckifejezést amikor észrevesszük, hogy már megvan, csak megviccelt. Nagyon élvezte ezt csinálni, és mi mindig bevettük, olyan komolyan adta elő a dolgokat...
aztán főztem töltött káposztát egy hatalmas kondérban... mint anya... és meg akartam számolni, hány lett... közben fürödtek a gyerekek, be-bementem a fürdőszobába...
az életünk, a mindennapi rutin, a hasonló ház, a csempekályhában pattogó tűz...
csoda, hogy mindenről ő jut eszembe?
valamelyik reggel Krisztián bebújt mellém az ágyba, átölelt, majd azt mondja: most úgy hasonlitasz Szilágyi mamára, olyan az arcod mint az övé, csak nem olyan ráncos.
12 megjegyzés:
Nagyszerű anyának nagyszerű lánya!...
Ó, de aranyos ez a Krszitián :)
Nemsoká itt van nov 1. nekem is soxor eszembe jut anyukam, most olyan más szemmel tudnam ot értékelni.... szerencsések lehetünk hogy Istenben hivő asszonyok neveltek fel minket.
érdekes,én is ugyanígy voltam az elmúlt héten.csak más dolgok miatt.sok mindenről ő jutott eszembe:egy párna-huzat,egy mozdulat,egy megjegyzés a gyerekektől...
drága encóka, soraidat olvasva az jutott eszembe, hogy habár édesanyád már nem lehet melletted, mert az Úrnál van, de van egy nagyon szerető és kedves anyósod, akivel sikerült kicsit beszélgetnem vasárnap.
Olyan kis mosolygós, kedves a fiatalokkal. Velem is, mert látta, hogy új vagyok:P
Említettem neki, hogy te mondtad, hogy ő ott lesz, s azt mondta, hogy te vagy az ő drága encókája, kedves menye. Aranyos volt!:)
ó, Encó, nekem is annyit jut anya eszembe mostanában... aztán, hogy ma itthon pakolászok, folyton kap el a sírás... mi lesz az ő cuccaival? a ruháival? kihez, hova kerülnek? az ittmaradt ágyneműkkel, konyharuhákkal? amiket ő gyűjtögetett? szívesen szólnék a tesóknak, hogy vigyetek ti is pár darabot... egy törlőkendőt, egy ruhadarabot...
aztán megtaláltam a kendőt, amit mindig hordott hétköznapokon...
:(
Ó Encó, ez olyan szép volt, olyan szép! :)
>:D<
Nincs meg a telefon számod, így itt kereslek, sürgősen szükségem lenne Mezei Ödi tel számára, ugye még Bukarestben tanul?
Köszi nagyon szépen!
szia Debi, Ödi már nem Bukarestben van, hanem Váradon. az én tel. számom 0735 500881 hívj fel és elküldöm neked az Ödiét is
Köszi szépen, közben már megkaptam.
haat, ezzel en is igy vagyok...e nem akarok ismetelni...
Megjegyzés küldése