hinni, tanítani, nevetni...
megesik, hogy melléolvasok. ezeket freudi félreolvasásoknak nevezik?
mostanában gyakran gondolok rá, mennyire hiányzik a nevelésünkből a nevetés. olyan komolyan vesszük magunkat, és legtöbbször elfelejtjük, hogy nem kis emberekkel, hanem gyerekekkel van dolgunk. az oviban - ha jó az, persze, még sok a kacagás. az iskolából - szerencsés esetben - az elemiben még nem szorul ki a vidámság. ha olyan a tanci. Nagy becsben van az ilyen tanci, és sokan irigylik a "gyerekeit". később?
azt hiszem, legtöbbször bosszantja a tanárt a diák nevetése óra közben. mert nem figyel oda...
milyen jó lenne tanulás közben néha felnevetni!
és tanítás közben is nevetni!
vasárnap, a bibliaórán... boldogan felnevetni!
itthon. tanuljunk meg nevetni! akár a gyerekeinktől is. vagy a párunktól. hogy is mondta Gyökössy? valahogy így (emlékezetből idézem):
boldogok akik tudnak magukon nevetni, mert szórakozásuknak nem lesz vége :D
5 megjegyzés:
egyetrertek ,..csaba
Milyen igaz. Ezt próbálja Boróka is tanítani nekem :).
Érdekes, mindig megmarad bennem a gyerekek tekintete, amikor velük együtt kacagunk, vagy elnevetünk dolgokat...
íegyetértek Encó.Sokszor túl komolyan vesszük magunkat is,meg az életet is.Ajánlom mindenkinek az Üldözési mánia című filmet megnézni.Megmozgatja rendesen a rekeszizmokat.
köszi a tippet, Abics
Adina, maradjon is. Bennük is megmaradnak a kacagásos pillanatok. Ernő bácsi milyen jóízűeket kacagot rajtunk/velünk néha, emlékszel? :D
Megjegyzés küldése