kezdem a végével, jó?
azóta a galambok visszafoglalták a párkányt.
üres a fecskefészek az ablakunk sarkában.
ennek a hétnek az elején, iskolakezdéskor ők is elrepültek. Ezt abból gondolom, mert már nincsenek itt.
innen jobb lesz, ha a végétől olvasod.
itt vannak, megszokták a szellőztetéssel járó ablaknyitogatást, és már a fényképezőgéptől sem félnek... annyira...
a szülők átmentek lopakodóba, s én megint aggódni kezdtem, hogy elriasztottam őket. Mi van, ha nem jönnek vissza?
volt nagy riadalom! a szülők úgy riasztottak! a kicsik meg lapultak a fészek alján, mintha nem is léteznének!
nem bírtam tovább nézni az ablakpárkányt. lemostam.
Megnyugodtunk. Mégiscsak tudták ők, mikor kell tojást költeni...
de hiszen tudnak repülni! Mind a hárman!
ez mintha biztató csipogás lenne, hogy gyere! figyelj csak!
a szabadságból hazajőve napokig lestük, hogy állnak a repüléssel :D
elmentünk szabadságra. vajon időben megtanulnak reülni? mert hát ugye a kicsiknak nem csak megtanulni kell repülni, de meg is erősödni, hogy majd bírják a hosszú utat!
nézd, már milyen nagyok! nő a szárnyuk is... meg az egyebek a párkányon... de nem mosunk ablakot meg párkányt, nehogy elijesszük a fecskéket!
kettő - három kicsi fecske van! nézd, hogy etetik őket a fecskeszülők! igen, látom!
aztán egy szép napon - mert szép volt, bizony szép - tojáshéj vegyült az egyebek közé a párkányunkon.
féltjük mi a természet rendjét...
és mindezt nagyon komolyan tettük. tényleg aggódtunk értük. mi van, ha a tapasztalatlan fecskepár túl sokat szöszmötölt a fészken, és túlságopsan kitolódott a fecskevállalás ideje?
és elkezdtünk számolni... és aggódni. Nem lesz túl késő? mire kikelnek, felnőnek, megtanulnak repülni...
aztán egy napon észrevettük, hogy a fészekben naphosszat benn van az egyik madár. hát akkor kisfecskék is lesznek, vajon hány?
Még nem döntöttük el, sajnáljuk-e vagy sem, amikor újra tetten értük őket. örültünk. A gyerekekkel rendszeresen követtük munkájukat, tisztes távolságból.
Egyszer megzavarta őket a szellőztetés, mintha meggondolták volna a dolgot, napokig nem láttunk haladást a fészken.
figyelemmel kísértük hetekig tartó tevékenységüket.
tavasszal fecskepár választotta ki a hálószobánk ablakának bal felsősarkát lakóhelyül. Jó nekik... nem kell ezereurókban gondolkodjanak... bár igaz, szúnyogon élnek :)
2 megjegyzés:
de klassz, hogy én is láthattam azt a fecskefészket:)
nálunk is fészkelt egy fecskepár a kapu alatt. 4 kis fióka lett aztán...teljesen átérzem az aggdalmaitokat, mert ugyanezt csináltam én is végig....:D folyton lestem, h hogy állnak, itt vannak-e még, nem zavarta-e el őket az utcazaj, kapucsapkodás.. aztán egyszercsak elmentek. pont, amikor én udvarhelyen voltam. de éreztem, h akkor mennek el...:) még blogbejegyzést is akartam írni róluk, de már nem fogok:P
gondolom, ti is visszavárjátok őket?:D
Megjegyzés küldése