múlt vasárnap eldöntöttem, hogy ezentúl igyekszem délelőttönként is elmenni a gyülibe (amikor megyek, mindig jó), errefel ma megint itthon maradtam. tegnap későtől koránig táborozásra való készülődéssel zsúfoltam tele az órákat, így nincs ebéd mára, pedig mindenki itthon van és talán vendég is lesz. hát itthonmaradtam. de rengeteg as plusz kör, pl: Babó kiborította az egy fél csésze kávémat úgy, hogy az ablak, a fal, két asztal, két asztal alatt, néhány szék és néhány ruha is kávés lett. ki gondolta volna, hogy fél deci kávéból ilyen sok helyre is jut?
amúgy eddig (a kényelem mellett talán) azért nem mentem délelőttönként imaházba, mert mindig mérges lettem. babó őfelsége , meg minden ami vele és a család többi tagjának áhitatos szemlélődésével jár. én meg gitározzak is, és menjek ki vele, h legalább más tudjon imádkozni. túl nagy volt az ár... mostmár talán más lenne a kép, de nem vagyok benne biztos.
most viszont nem vagyok benne biztos, hogy jól tettem, h itthon maradtam.
2 megjegyzés:
Adina mondta nekem...valamikor amikor en is elpanaszoltam neki, hogy mindig gyuli elott van felho itthon...olyankor nyugosebb a baba (akkor meg csak Jos volt meg), akkor kapom fel a vizet,idegeskedek stb-stb...,hogy az ordog ilyenkor tamad a legjobban...es ne engedjem neki, tudatosan harcoljak ellenne...azota is harc minden vasarnap reggel..mostmar ketto baba van:)!igyekszem este minden ruhat elokesziteni,pelenkazora tenni, taskakba bepakolni (egy napra, mert purkereczre jarunk gyulibe, anyosnal maradunk ebedre)...nem mindig jon ki igy se a lepes,...es milyen jo, hogy vasarnapra nem kell en fozzek:)...
többet ne maradj otthon, Encóka,tényleg ne:)zs az Úr hegyén a gondviselés!
Megjegyzés küldése