néha,

szóval szerencsére csak néha, de irigy vagyok a sok-sok újkönyvtulajdonosra . pedig tényleg nem vagyok az a fajta, aki megkívánja a felebarátjáét. meg tudom én, hogy csúnya bűn az irigység, és mégis. néha elfog ez a sárga bűn. Főleg a gép előtt...
na de itt a helyszínen meg is vallottam, el is küldtem magamtól. kész. már nem vagyok az. most következhet az a rész, hogy örüljek az örülőkkel..
milyen dolog ez is, hogy az örömre is rá kell parancsoljam magam.
ki érti ezt az én természetemet. megsértődöm, egy hanghordozás miatt, görcsbe szorul a gyomrom hiába nem akarom, aztán meg a fentiek is...

bizony, naponta van miből megtérni.