bárcsak

léteznének hobbitok!

Dánfalva felé menet, Csíkszereda fele jövet :) van egy domb, ami pont jó lenne hobbit lakásoknak. Olyan szép lenne, ha a vonat ablakából nézhetném a friss zöld alapon kukucskáló kerek ablakszemeket, és néha megpillanthatnék a hobbitok közül egyet. Ugyanúgy várnám a pillanatot, mint ahogy Madarason keresem a két vadkacsát a nádasban, Dánfalván a mezőn a két gólyát, az út végén a Nagyhagymást.

ma nagyon szép meleg volt, alig hittem el, hogy csakugyan. Hogy hazafelé éppenséggel feltehettem volna a napszemüveget. De reggel nem hittem, hogy szükség lehetne rá. Mondjuk ez még nem szükség,de ne menjünk bele.

És olyan hamar kaptam stoppot ma, hogy nem kellett arra a csúnya buszra felülnöm :D

nem is tudom, hogy férhet bele ennyi öröm egy napba. Mert még olyan is belefért, hogy Bálinttal (értsd: férj) egy turiban találkoztunk, és vettem magamnak is valami édeset. És észre se vettük, hogy féláron vásárolhatunk, ezért még a kasszánál is lehetett örülni :) meg ugye az sem elhanyagolandó, hogy Bálint fizetett :D

Babó jó nagyot alszik ma. Ez is öröm, bár kicsit aggódom érte, mert úgy látom megviseli az én sok dolgozásom. bár tudom, ha ezt így fehéren-zölden felpósztolom (:D miket írok, ember) rögtön felkel...

és ha belegondolok, hogy még csak a nap felénél tartunk! Nem is érdekel, hogy még kell írjak néhány lecketervet :D