tegnap úgy megharagudtam a fiúkra (az enyéimre, a nagyokra), h azt mondtam, többet egy fia legót nem veszünk, és ők sem vehetnek a zsebpénzükből.
Ezt pedig azért, mert a szétszórt darabokat milliószor is én gyűjtöm utánuk, és mindet dugják Babó elől, és ha valami megrongálódik akkora patália van belőle de az elrepült darabokért nem hajlandók az ágy alá benézni pl., és már több úgyse fér a házba, és mert verekednek! is miatta Babóval!!
Na ez az utolsó tényleg betette az ajtót.
4 megjegyzés:
Nahát! Úgy látszik sorstársak vagyunk. Az én lányaim is elhajigálják a legót, apró játékokat. Ma bosszúságunk is lett miatta, mert eldugta a porszivót (az ágy alól szippantotta fel). Megszidtuk érte őket, ők igérték, hogy többet nem lesz ilyen...de tudom nem sokáig tart a "rend":)).
ezek a Legók!Az én fiaim se szedik szivesen össze!Anyira megértelek...
nekem erről Barnabás öcsém jut eszembe... kedvenc játéka volt sokáig. még megvan egy repülő, amit ő épített annakidején.
hogy a 3. gyermek mit el nem kell tűrjön az első kettőtől..:D én Babóval tartok:)
kell még írjak ilyeneket, mert többen is jelezték, jólesik néha azt olvasni, hogy másnál is van balhé :D
evódia, én mindenkivel tartok. De igazad van, sokat el kell tűrjön. Kellene. Mert ez van, hogy egyáltalán nem tűr. Üt. Kiabál. Tép.
És a fiúk is kell tűrjenek neki. Jó türelemlecke, mindenkinek. meg tolerancia, meg empátia, meg minden...
Megjegyzés küldése