lázongás? sztrájk? naplopás?

meglehet, hogy egy protestáló típus vagyok. szívesen ellenkezem, csak legyen mivel. Imádok vitázni, érveket keresni, csatasorba felsorakoztatni őket...
valószínüleg ezt a lázadást nem élveztem ki eléggé tinédzserként - akkor nem voltam egy vadóc, csak dumagép, aki vagy mélységesen szomorú, mert az élet értelmetlenségének súlyát teljesen átérzi, vagy rá se ránts stílusba néztem az életet, és megpróbáltam kacagni rajta. zárójel bezárva. Másik nyitva: miért kell nekem folyton ilyen önfeltáró mondatokat írni? ennek az énközlésnek tényleg nincs határa? akkor sem, ha az az én-már a múlt része? második zárójel is bezárva.
szóval a tanügy errefele tele van a sztrájkoljunk, ne sztrájkoljunk féle vitákkal. szerintem sztrájkoljunk. mert az igazságtalanság még hagyján, de a csúfkodás kormányszinten még ennél is megalázóbb. Ha sztrájkolunk, én kijelentem mindenki előtt, hogy legyen világos: azért fogok sztrájkolni, mert felháborított, ahogy a kormány kezeli az ügyet, a tanárokat. Megalázó, ahogy megpróbálják megmagyarázni több tízezer értelmiséginek, hogy milyen méltánytalan igazságtalanság lenne velük szemben alkalmazni egy 100 százalékban megszavazott törvényt. Egyet előre, kettőt hátra... az 50 százalékos fizetésemeléssel csak nőne a szakadék az egyetemi tanárok és a középiskolai tanárok bérezése között! na és ezen én sírjak? egyszerű megoldások vannak erre a problémára: válasszák külön a két oktatásrendszert a fejükben, azután papíron, és döntsenek külön-külön mindegyik esetben.
Nekem nem fáj, hogy az egyetemi tanárok jól keresnek, az fáj, hogy én és a sorstársaim keresünk keveset. Na, ez érthető, nem? ha nekik már jó, és a fizetésemeléssel még jobb lesz, akkor mi a baj? ez eddig még nem probléma. a törvény alkalmazásával nekem is jobb lesz!
szóval én azért fogok sztrájkolni, mert nem szeretem, ahogy beszélnek és csiki-csukiznak (meg ciki-cukiznak)ez ügyben, és azon mesterkednek, hogy a közhangulatot a pedagógusok ellen hangolják.
és nekem hiába is aggódnak a gazdasági válság miatt. miért nem jut eszükbe aggódni, amikor a saját képviselői meg szenátori fizetésük emelését szavazzák meg? vagy amikor a juttatásokat tárgyalják? a nagyságrendek szépen közelítik egymást... sokaknak kevés fizetés, keveseknek nagyon sok fizetés -
jövőre a gazdasági fejlődés 8 százalékosra lesz tehető. akkor meg mi ez a nagy pánikhangulat?
kormánypártiak kíméljenek...

amúgy a sztrájkolás elég unalmas dolog. ülj benn a diákokkal és közben csak arra ügyelj, hogy ne öljék egymást. azt hiszem, a sztrájk végére már nem lesz ebben a pszichopedagógiai kabinetben ki nem olvasott könyv... az élet napos oldala :D