Ma délután van a Péterke osztályának az évzáró ünnepe. Péter meg nincs itthon. Mert én nem tudtam, hogy ma van. Pedig voltam szülőértekezleten, és le is jegyeztem a dátumot. De a füzet az még nem az én tudatom.
Mondhatnátok, hogy sebaj, de nem így van! mert Komoly előadással készültek, és Péteré volt az egyik főszerep. Így most azt nem tudják előadni. És én vagyok a hibás.
Igen, írom a dolgozatom és nagyjából semmi másra nem gondolok, senki nem említette, hogy hétfőn, eszembe sem jutott, valami csütörtök volt bennem, de nem tudom, miért.
Jajjjjjj jjjjaaaaajjj
Annyira sajnálom
ez bizony késő bánat, tudom
annyi sok embernek okoz ez csalódást, gyerekeknek, tanciknak, szülőknek, és csak engem okolhatnak miatta!
vajon megbocsátanak-e?
nagyon haragszom magamra
fel kéne most pofozni engem
SAJNÁLOM!!!!
3 megjegyzés:
Én megbocsátanék neked. Tudom, hogy úgyis gyötörni fogod még egy ideig ezzel magad...de majd megpróbálhatod valahogy "jóvátenni." Mittudomén, bocsánatkérés a jövő szülőin, vagy meghívod egy fagyira a gyerekeket (ha nincsenek túl sokan :), vagy ilyesmi. Ez nem a visszahozhatatlan, jóvátehetetlen kategória. Aztán ne szomorkodj. :)
Megesik, ne busulj. Ettol meg szeretheto vagy, tulajdonkeppen semmi se valtozik.
:) Ne busulj nagyon!
Menj, jatszd el te a foszerepet :D.
Ne búsúlj, majd előadják legközelebb, de hát az meg milyen, hogy hétfőre tesznek egy évzárót, beláthatod te is, hogy ez nem túl logikus, persze, hogy szegény szülőben fel sem merül a gondolat - biztos más is elfelejtette.
Megjegyzés küldése